Búcsúdal
Egy vagy Isten hibái közül,
Sírsz, erre pazarolod a bőröd,
Jól tudom, hogy mennyire fáj,
És még nem csapsz be.
Rád töröm az ajtót,
Hogy megpróbáljam megmenteni az öntelt arcod,
Bár többé már nem szeretlek.
Hazudsz és igyekszel haszontalan lenni.
Mielőtt elveszett az ártatlanságunk,
Mindig egy voltál azok közül,
Akiket szerencsés hetesekkel* áldottak meg,
És a hang, amitől sírni tudnék.
Az én, ó, az én
Te voltál az anyatermészet fia,
Valaki, akivel kapcsolatban álltam,
Az idegesség és a kár, amit okoztál,
Egy piszkos összefonódott sors maradványai.
Próbállak felébreszteni,
Hogy lerángassalak a felhők közül,
Mert ha én nem teszem meg, mindketten feladjuk,
Csak a búcsúdaloddal.
Az én, ó, az én
Egy búcsúdal,
Egy búcsúdal,
Egy dal…
Mielőtt elveszett az ártatlanságunk,
Mindig egy voltál azok közül,
Akiket szerencsés hetesekkel áldottak meg,
És a hang, amitől sírni tudnék.
Ez egy búcsúdal. [8×]
_____________________________________
Megjegyzések:
*A kártyában lévő hetes lapokra utal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.