A háborút vívni egy videojátékban,
olyan, mint táncot járni, a világ túlsó felén.
Egy golyó sem találhat el minket,
kevesebbet hallani azt is: „sajnálom”.
Lululalala lululalala
Értünk már nincs mit tenni.
Lululalala lululalala
Még csak az okát sem tudom megérteni.
Ebben a városban mindenki csak rohan a saját feje után.
A bánat, a gyötrelem,
a fájdalom, ide nem érnek el,
itt nem érnek célt.
A bánat, a gyötrelem,
a fájdalom; még csak nem is értem,
még csak nem is értem ezeket az érzéseket.
Az ablaküvegen egy magas épület tükröződik;
hatalmasnak és védtelennek tűnik.
Én ennek a parányi bérháznak a sarkán lakom,
a mélység tetején, az utak hálójában.
És figyelmesen hallgatom a szíved dobogását.
A bánat, a gyötrelem,
a fájdalom; én nem hallom,
én nem hallok ilyesmit.
A bánat, a gyötrelem,
a fájdalom; én nem érzem,
én nem érzek ilyesmit!
Lululalala lululalala
Lululalala lululalala
Lululalala
És figyelmesen hallgatom a szíved dobogását.
A bánat, a gyötrelem,
a fájdalom; én nem hallom,
én nem hallok ilyesmit.
A bánat, a gyötrelem,
a fájdalom; én nem érzem,
én nem érzek ilyesmit.
A bánat, a gyötrelem,
a fájdalom; még csak nem is értem,
még csak nem is értem ezeket az érzéseket...
_____________________________________
Megjegyzések:
Ez a szám igazándiból a Bandage c. filmben szereplő, a valóságban nem létező rockbandaé, ezért kerültek a címbe ők, vagyis a LANDS. Mivel azonban az előadó Akanishi Jin, ezért kategorizáltam be a fordítást az ő neve alá.
Mivel sajnos nem tudok japánul, kénytelen voltam a saját verziómat az angol fordítás alapján elkészíteni, így nem garantálhatom a teljes hitelességét.
A fordítás alapja: credit
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Megjegyzés: Megjegyzéseket csak a blog tagjai írhatnak a blogba.